A mindennapokban társas intelligenciánk segítségével képesek vagyunk a másik ember személyiségéről következtetéseket levonni annak viselkedése, gesztusai alapján.
Ez a készség segít minket ahhoz, hogy különféle jelzéseket azonosítva gyorsan kialakítsunk egy előzetes tudást a másikról, amely benyomás fontos útjelzője a kapcsolat további alakulásának.
Van, hogy találkozunk valakivel, és mély szimpátiát érzünk, vagy éppen ellenkezőleg, menekülnénk a környezetéből. Ezek a benyomások tudattalanul születnek meg, és a viselkedés számtalan aspektusából gyűjtött információkból állnak össze.
Egy újdonsült kutatás arra az eredményre jutott, hogy azok a következtetések, amelyeket egyes emberek levonnak rólunk kézfogásunk alapján, valóban sok információt hordoznak személyiségünk olyan aspektusairól, amelyeknek adott szituációban, tudatában sem vagyunk.
A kutatásban 4 vizsgálatvezető pontozó személy vett részt, akik megkülönböztettek nyolc különféle kézfogási karakterjegyet, mint teljes vagy részleges fogás, a kéz hőmérséklete, szárazsága, a szorítás erőssége és időtartama, annak lendületessége, valamint a kéz fizikai jellemzői és a mozdulat közbeni szemkontaktus. A vizsgálat elején a pontozó személyek egy egyhónapos képzésen vettek részt, ahol megtanulták megkülönböztetni az egyes kézfogás-típusokat, valamint begyakoroltak egy semleges tartást, amelyhez a különféle reakciókat viszonyítani lehetett. Vizsgálatukban összesen 112 egyetemi hallgató kézfogását vizsgálták meg ezzel a módszerrel – fiúkat és lányokat vegyesen.
A kutatás úgy zajlott, hogy amikor a vizsgálati személy megérkezett a vizsgálat helyszínére, akkor az első pontozó kézfogással köszöntötte, majd arról tájékoztatta, hogy a vizsgálat során teszteket kell kitöltenie – szó se volt a kézfogásról, mivel nem akarták, hogy a delikvensek tudatosan befolyásolják a helyzetet. Ennek megfelelően a vizsgálati személy kitöltött egy személyiség-kérdőívet, majd a befejezést követően átvezették egy másik szobába, ahol egy újabb pontozóval találkozott, aki szintén udvariasan köszöntötte – természetesen egy újabb kézfogással. Ezután újabb tesztkitöltés következett, majd ismétlődött az egész procedúra, amíg a vizsgálati személy mind a négy pontozóval gyanútlanul kezet nem fogott.
Minden esetben, amikor a pontozó személy kezet fogott egy hallgatóval, gondosan felmérte annak mozdulatait az előzetesen kidolgozott nyolc szempont alapján. Ez után megnézték, hogy mennyire hasonlóak a pontozók leírásai az egyes hallgatókat illetőleg, és azt találták, hogy meglehetősen pontosan tudták besorolni a kézfogásokat. Következő érdekesség az volt, hogy az egyes karakter-jegyek szoros együtt járást mutattak: a határozott mozdulat együtt járt a hosszabb ideig tartó kézfogással és a szemkontaktussal, azonban azoknál, ahol kevésbé volt határozott a kézfogás, átlagosan alacsonyabb pontszámok születtek a többi dimenzióban is. Ezáltal a kézfogás karaktere leírható egy összetett mutatóval, ami a kézfogás határozottságát mutatja meg.
A pontozó személyek általánosságban igen jól képesek voltak elkülöníteni a határozott kézfogást a kevésbé határozottaktól, besorolva a vizsgálati személyeket különféle kézfogás-stílusokba. Ezeket a kategóriákat összevetették a hallgatók által kitöltött személyiségtesztekkel. Azok a hallgatók, akik határozottabb kézfogással bírtak, a tesztekben nyitott, extravertált személynek írták le magukat, aki általánosságban pozitívan viszonyul a környezethez, kevésbé szemérmes és ideges természetű. Ráadásnak a pontozókat is megkérdezték arról, hogy a határozott kézfogású hallgatókat milyen személyiségnek ítélik meg, és meglepő módon ők ugyanazt mondták, amit a tesztek is mutattak.
Kézfogás állásinterjúkon
Egy másik tanulmány is foglalkozott a jelenséggel, de valós élethelyzetekben. Ebben az esetben a kutatók állásinterjúkra látogattak el, és azt vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol a kézfogás karaktere a HR szakemberekre. Gondosan felmérték az állásra jelentkezők mozdulatait, amelyet összevetettek a HR-esek leírásával. Eredményül azt kapták, hogy a határozott kézfogású személyek általánosságban jobb ajánlást kaptak, mint társaik, annak ellenére, hogy az utólagos megkérdezés alapján az interjúztatók nem voltak tudatában a jelölt kézfogásának milyenségének.
Irodalom
Bernieri, Frank J. Petty, Kristen N. (2011). The influence of handshakes on first impression accuracy. Social Influence, 6(2), 78-87.
Chaplin, W. F. Phillips, J. B. Brown, J. D. Clanton, N. R. Stein, J. L. (2000). Handshaking, gender, personality, and first impressions Journal of Personality and Social Psychology, 79,110-117.
Mayer, J. D. (2014). Personal intelligence: The power of personality to shape our lives. New York: Scientific American/Farrar Strauss & Giroux
