A betegség hozománya – A betegségelőny

Talán elsőre teljesen érthetetlennek tűnik a fogalom: betegségelőny. Hogyan lehetne egy betegségnek előnye, mikor az megannyi fájdalommal, szenvedéssel jár? A betegségelőny kifejezés nem is arra utal, hogy betegnek lenni jó, hanem a betegség azon tényezőire, melyek a beteg számára – minden nehézség ellenére – nyereséggel járnak.
Gondoljunk csak a betegség által nyert gondoskodásra, figyelemre, vagy a stresszes munkából való távolmaradás pihentető pillanataira. A saját betegségünk által szerzett nyereségek felismerése segíti, gyorsítja a gyógyulást, míg a betegségelőnyök halmozása akadályozhatja azt.

A betegségelőny fogalmát Sigmund Freud alkotta meg az 1900-as évek elején. A fogalom azóta kiegészült, így ma három fajtáját ismerjük, melyek különböznek abban, hogy mennyire tudatosak vagy éppen tudattalanok.

Elsődleges betegségelőnynek hívjuk azt a jelenséget, amikor a betegség olyan mélyebb, tudattalan intrapszichés konfliktus megoldását eredményezi, mely két egymással ellentétes, egymásnak ellentmondó vágyból ered. Ezt láthatjuk a munkájában megfáradt tanár esetében, aki a tanévnyitó közeledtével minden augusztusban lebetegszik, vagy a munkáját nem szerető informatikusnál, aki ínhüvely-gyulladása miatt új szakma után kell nézzen. Az elsődleges betegségelőny többnyire nem tudatos, és feltárása is gyakran pszichológiai munkát igényel. A tanár talán az „iskola legjobb tanára”, a saját maga elé állított magas mérce mégis folyamatos belső feszültséget és elégedetlenséget eredményez a munkája során. Az informatikus pedig sosem gondolta, hogy baja lenne a számítástechnikával, hiszen ez „apai örökség”. Ugyan titkon inkább verset olvas és fest, de a családi hagyományokkal való szembeszállás „sosem volt az ő műfaja”. Ahogy ezek a példák is mutatják, az elsődleges betegségelőny gyakran rejtve marad, azonban felismerése és tudatosítása sok esetben gyógyulást segítő változásokat eredményezhet.

A másodlagos betegségelőny talán könnyebben megfogható és a saját életünkből is ismert, hiszen ki ne tapasztalta volna meg gyermekkorában a betegágyánál anyukája szerető gondoskodását, vagy a család aggódását és fokozott odaadását, amikor felnőttként hirtelen lebetegedett? A másodlagos betegségelőny az a jelenség, amikor a betegség hatására több figyelmet, gondoskodást és támogatást kap a beteg, tehát nem valaki belső konfliktusának megoldását, hanem a társas kapcsolatok „kerülőutas” szabályzását eredményezi. A betegségek által szerzett fokozott figyelem és gondoskodás azonban a betegséghez kötődő viselkedés-minták rögzülését eredményezheti, vagyis ha valaki csak a betegsége által kapja meg a számára szükséges odafordulást, akkor a szeretetért „megéri” betegnek lenni. Ezért nagyon fontos feltennünk magunknak a kérdést: elég figyelmet és szeretetet kapnék-e akkor is, ha nem lennék beteg? A szeretet-szükségletünk kielégítése akkor segíti – és nem akadályozza – a gyógyulást, ha az nem valamilyen feltételhez kötődik – például betegséghez – hanem azt bármilyen körülmények között meg tudjuk kapni.

Betegségelőny, amikor azt gondoljuk, több törődést és odafigyelést kapunk betegségünk okán családtagjainktól.

A harmadlagos betegségelőny pedig az előző kettőnél is tudatosabb folyamat. Azt a jelenséget hívjuk így, amikor a betegség valamely anyagi előnyt jelent, például rokkantsági nyugdíjat vagy szabadságot. Ezt általában a társadalom nyújtja.

Ön felismeri-e saját betegségelőnyeit?

Az alábbi táblázat segít átgondolni, hogy betegsége mennyiben változtatta meg az életét, valamint hogy melyek a saját betegségének hozományai.

Kérjük, írja be a táblázatba, hogy az adott szempont szerint (pl. a házastársával való kapcsolatában) történt-e valamilyen Ön számára kedvező változás, mióta fennáll a betegsége, és ha igen, kérjük, írjon rá példát is! A példamondatok csupán ötletadóak, hogy könnyebben megtalálja a saját válaszait. A feladat sikeres elvégzéséhez Önmaga felé mutatott nyitottságra lesz szüksége, és arra, hogy tudatosítsa, joga van az érzéseihez.

A betegségelőnyök megismerése fontos, mélyen gyökerező vágyak felismerését jelenti. A betegség elmúltával azonban ezen vágyak sokszor ismét kielégületlenül maradhatnak (pl. lankad a család beteg iránti figyelme, a férj újra igényli a szexuális együttléteket, a mindennapi felelősségeket újra fel kell vállalni, stb.). Kérdezze meg magától: „Mit kellene tennem ahhoz, hogy a betegség okozta nyereségek valamilyen formában a gyógyulás után is fennmaradjanak?” A válasz mindenki esetében más és más. A saját válaszának megtalálása olyan kapcsolati változásokat eredményezhet, melyek segítik a gyógyulást (pl. megtanulja kifejezni igényeit, megtanul gondoskodást nyíltan kérni, a párjával nyíltan beszélnek a szexuális igényeikről vagy éppen átalakítják a mindennapi feladatok felosztását, a felelősségek felvállalását).

A betegségelőnyök megléte sosem vonja kétségbe az orvosilag igazolt betegség létét, és magát a betegség okozta szenvedést. A betegségelőny megléte nem azt jelenti, hogy bárki is élvezné a betegségét, de ha a betegségelőny szempontjából is megvizsgáljuk a betegségünket, akkor olyan felismerésekhez juthatunk, amelyek segítik a gyógyulást.