A hatékony tartásjavításra minden tanulónak szüksége van. Ennek lényege, hogy a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló olyan speciális gyakorlatanyagot alkalmaznak rendszeresen a testnevelésben minden tanuló részére (tehát minden évfolyamon), mely a medence középállását és a testtartásért felelős izmok egyensúlyát állítja középpontba, vagyis a testtartásért felelős összes izomcsoport kellően erős és kellően nyújtható állapotát alakítja ki és tartja fenn.
A gyakorlatanyag hatékony alkalmazásának titkai:
-
Eszközigénye: nem vastag és nem puha matrac tanulónként (polifóm), tisztántartott padozatú helység.
-
Minden testnevelés órán a gimnasztika részeként meg kell éreztetni a helyes testtartást, majd testtájanként kell végighaladni a teljes mozgásanyagon: az 1. órán az 1. testtáj testtartásért felelős izmainak erősítő és nyújtó gyakorlatait kell végezni; a következő órán a helyes testtartás megéreztetése után a 2. testtáj testtartásért felelős izmainak erősítő és nyújtó gyakorlatait kell végezni, és így tovább (10 testtájra tagolódik a testtartásért felelős összes izomcsoport erejét és nyújthatóságát fejlesztő gyakorlatanyag). Ezután újra az 1. testtáj gyakorlatai jönnek sorra, és így tovább a tanév végéig. Így elérjük az összes testtartásért felelős izomcsoport hatékony erősítését és nyújtását.
-
A gyakorlatokat precízen kell végezni, vagyis a kiindulási és véghelyzeteket pontosan be kell tartani, máskülönben a gyakorlatok értelmetlenek vagy esetleg még károsak is lehetnek (nyújtani csak akkor lehet eredményesen, ha az izom eredési és tapadási helye közt az ízület nyújtott helyzetben van; a medence középhelyzetben történő stabilizálása nélkül végzett erőkifejtés az ágyéki gerincen káros nyíróerőket ébreszt).
-
A gyakorlatok pontos végrehajtása a működő izmokra, az izomérzésekre figyelve történjen.
-
A mozgásanyag megtanítását a medence középhelyzetének megéreztetésével kell kezdeni álló, ülő, háton és hason fekvő testhelyzetben, és ha ez már jól megy, akkor lehet végigmenni a gyakorlatanyagon a fent írtak szerint.
-
A tartásjavító torna végzése közben a helyes légzéstechnikára is oda kell figyelni: erőkifejtés általában kilégzéskor (annak is a végén), nyújtás légzésszünetben történjen. Kilélegezni nyitott szájon át kell, így nincs préselő hatás a gerincen.
-
A lábizmok erősítése is fontos a helyes testtartás szempontjából, ezért ezeket is tartalmaznia kell a gimnasztikának (ez néhány egyszerű gyakorlat, ún. talptorna).
-
A helyesen végzett tartásjavítás „mellékhatásként” a gátizomzatot is megerősíti, ezáltal az inkontinencia megelőzését is szolgálja.
-
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális gyakorlatanyag mindegyik korosztályban azonos. Különbségnek abban kell lennie, hogy a pedagógus milyen módon motiválja a tanulókat és milyen szóhasználattal tanítja meg nekik az egyes testhelyzeteket és izomérzéseket. Felsőbb évfolyamokon a tanulók önmaguk is értékelhetik a gyakorlatok pontos vagy hibás végzését, és korrigálhatják egymást is.
-
A helyesen végzett tartásjavító gyakorlatok a feszes izmok nyúlása, a gyenge izmok működtetése közben kellemes izomérzéseket okoznak, s ezen izomérzések tudatos megélése a hatást is, valamint a testtudat fejlődését is elősegíti.
-
A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelési tananyag egészében szükséges, tehát pl. az egyéb gimnasztikai gyakorlatok, fittségmérés, testépítés közben is.
Mindez része a Nemzeti Alaptantervnek (NAT) 2003 óta, a kerettanterveknek 2004 óta, de a 2012-ben megújult NAT-ban és kerettantervben is kiválóan szerepel. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 87. §. a szakmai segítés és ellenőrzés rendjének újraépítését is tartalmazza. Ez jelentős lökést adhat annak, hogy a hatékony tartásjavításban minden tanuló részesülhessen.
