A Magyar Gerincgyógyászati Társaság 1995-ben indított iskolai prevenciós programja most is időszerű, mivel a köznevelés mostani megújulása az eddigieknél jobban segíti elő a megvalósulását.
A prevenciós program szükségessége
A mozgásszegény, ülő életmód már gyermek- és fiatalkorban is általános. A mozgásszegénység azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmaikat keveset és helytelenül használják, emiatt egyes izmaik zsugorodnak, más izmaik gyengülnek. Így felborul az izomegyensúly, és emiatt a gerincnek olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta terhelés, amik nincsenek erre méretezve (ha az izomegyensúly helyesen működik, akkor azokon a képleteken van a terhelés, amik arra vannak méretezve és azt bírják.) Az izomegyensúly felborulása és a gerinc túlterhelt képletei miatt következik be a felnőttkori porckopás. A csigolyaközti porc túlterhelés okozta elváltozása kóros mozgékonyságot idéz elő a gerinc kisízületeiben, s e két folyamat egymást rontja. Végül a csigolyaközti porc elődomborodása és a kisízület meszesedése a gerinccsatorna szűkületét eredményezi.
A mozgásszegény életmód hatása a gyermekek és fiatalok körében rendkívül elterjedté tette a tartáshibákat: már az óvodáskorban 62%-ban fordulnak elő (Pellet Sándor ortopéd szűrései mutatták ezt az eredményt Gödöllőn), s ez az iskolai évek alatt sem csökken. A középiskolások között 80%-ra tehető azon tanulók aránya, akiknél vagy tartáshiba van (kb. 65%), vagy kezelendő fiatalkori gerincbetegség (Scheuermann kór és valódi scoliosis, kb. 15%, Fejérdy Gábor ortopéd szűrései szerint, melyeket Kismaroson és Budapesten végzett). A legújabb saját kutatásaink is a tartáshibák hasonló tömeges voltát igazolják, ezekről hamarosan bővebben beszámolunk.
Ha már gyermekkorban naponta eleget mozgunk és megszokásunkká válik az izomegyensúly működése (ez a helyes testtartás lényege), akkor az egész folyamat elindulását megelőzzük, késleltetjük. A helyes testtartás automatizálása akkor sikerülhet leginkább, ha gyermekkortól fogva rendszeresen végzünk ezt szolgáló speciális gyakorlatokat. Ezért szükséges a mindennapi iskolai testnevelés/testmozgás és abban a megfelelő, speciális tartásjavító torna rendszeres végeztetése minden gyermek részvételével. Ezeket a célokat tűzte ki maga elé a Magyar Gerincgyógyászati Társaság, amikor 1995-ben elindította prevenciós programját. A legújabb idevonatkozó nemzetközi szakirodalom is alátámasztja a kitűzött célok helyességét, erről is beszámolunk hamarosan bővebben.
A prevenciós program lényege
A Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programja 1995 óta működik. Lényege, hogy a testneveléssel foglalkozó pedagógusokat megismertetjük azzal a speciális tartásjavító tornával, melyet minden gyermek iskolai (és lehetőleg óvodai) testnevelésében éveken át rendszeresen kell végezni, hogy ezzel a gerinc felnőttkori porckopásos megbetegedéseit megelőzzük. A végzendő mozgásanyag lényege a testtartásért felelős izmok egyensúlyának, azaz kellő nyújthatóságának és kellő erejének kialakítása és fenntartása, a medence helyes középállásának automatizálásával. A mozgásanyag a testtartásért felelős összes izmot és izomcsoportot fejleszti (nyújtja és erősíti), nemcsak a közismerten gyenge has- és hátizmok erősítésével foglalkozik. Ez a komplexitás a hatás eléréséhez nélkülözhetetlen: a helyes testtartás kialakításához és fenntartásához nem lenne elegendő csupán egyes izmok fejlesztése, hiszen így az izomegyensúly még nem tudna kialakulni. A speciális tartásjavító torna iskolai testnevelésben történő rendszeres alkalmazásának kontrollált, prospektív vizsgálata (Békéscsaba, 2001/2002) egyértelműen mutatja az igen erősen szignifikáns hatást: a speciális tartásjavító tornát végző 200 gyermek összes testtartásáért felelős izomcsoportjának ereje és nyújthatósága igen erősen szignifikánsan javult (a speciális mozgásanyagot nem végző 213 gyermeknek 2 izomcsoportja javult ugyan, de igen erősen szignifikánsan kevésbé, mint a tartásjavító tornát végző gyermekeké; számos izomcsoportjuk ereje és nyújthatósága pedig romlott vagy változatlan maradt a tanév végére.)
A prevenciós program másik célkitűzéséért, a mindennapi testnevelés elterjesztéséért – többek között a mi munkánk révén is – 2001-ben és 2003-ban pályázatot írt ki az Egészségügyi Minisztérium a társtárcákkal együttműködve, s a pályázók nagy tömege (710 ill. 628 iskola) bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az iskolák képesek megvalósítani a minden gyermek részvételével zajló mindennapi egészségfejlesztő testmozgást, ha ehhez a hiányzó forrást megkapják. A mindennapi iskolai testmozgás/testnevelés elterjesztése részévé vált a Népegészségügyi Programnak 2001-ben és 2003-ban, majd a teljeskörű iskolai egészségfejlesztési (azaz az iskolai egészségfejlesztési normatíva szerinti) tervnek is.
A prevenciós program eredményei
A mozgásanyag bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a testnevelési kerettantervekbe, a testnevelők, edzők és gyógytestnevelők képesítési követelményei közé, valamint a Népegészségügyi Program célkitűzései és akciói közé is. A tartásjavító tornát elsajátító pedagógusok az 1995–2004 közti folyamatos kormányzati támogatás alapján ingyen kapták meg a mozgásanyagot bemutató könyvet és videokazettákat. 2004. januárig összesen 3715 oktatási intézményben dolgozó 7772 testneveléssel foglalkozó pedagógus ismerte meg a speciális tartásjavító tornát. A testnevelők által 32.831 gyermekről készített 51.475 izomteszt összesített eredménye, hogy a tesztelt gyermekek 11%-ában van rendben a testtartásért felelős izmok egyensúlya, a többieknél gyengültek és/vagy rövidültek a testtartásért felelős izmok.
2010-ben a mindennapi testnevelés a kormányprogram részévé vált, és a 2011. decemberben elfogadott köznevelési törvény a 2012. szeptemberben kezdődő fokozatos bevezetését elő is írta. A 2012-en újrafogalmazott Nemzeti Alaptantervben és kerettantervben a korábbiaknál is hangsúlyosabban szerepel a tartásjavítás szükségessége (számos más olyan elvárás mellett, mely a gyermekek egészségéhez szintén szükséges), és végre újra kiépül az 1985-ben megszüntetett szakmai ellenőrzés (a tantárgy-gondozás és a tanfelügyelet) az oktatásügyben, ami a szakmai elvárások megvalósulását jelentősen elő tudja mozdítani.
Utóirat
Figyelem! A tartáshiba nem betegség, nem kell „kiszűrni”, és nem kell gyógytestnevelésre küldeni miatta a gyermekeket, hanem a normál testnevelésben kell végeznie minden gyermeknek a megfelelő tartásjavító tornát. A gerincbeteg gyermeknek pedig az egészségügyben dolgozó gyógytornásztól kell megtanulnia és otthon naponta végeznie a neki szükséges egyéni gyógytornáját, s ezt az iskolai gyógytestnevelés nem helyettesítheti, csak kiegészítheti!
Budapest, 2012. november 27.
Dr. Somhegyi Annamária PhD.
Országos Gerincgyógyászati Központ
prevenciós igazgató
Magyar Gerincgyógyászati Társaság
prevenciós program-vezető
A szövegben hivatkozott jogszabályok idézett helyei:
1.) 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról:
„Testnevelés és sport: alapelvek és célok
(…) A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon, a hatékonyság érdekében pontos végrehajtással, a pontos végrehajtás megőrzése mellett a korosztálynak és a tanórán alkalmazott egyéb mozgásanyagnak megfelelően kiegészítve, változatossá téve. Légzőtorna. A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelési tananyag egészében.”
2.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló, 17/2004. (V.20.) OM rendelet:
„A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez.” (A korábbi kerettantervi rendeletben is szerepel a tartásjavító torna, különböző megfogalmazásokban.)
3.) 44/2002. (III.21.) kormányrendelet a testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről:
„A testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei:
(…) 4.2. Alapozó szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek:
(…) A testnevelő és gyógytestnevelő tanár, a rekreáció, valamint a szakedző szakokon az első témakörben hangsúlyt kell fektetni a gerinc- és ízületvédelem elméleti és gyakorlati ismereteire.”
4.) A 46/2003 (IV.16.) Országgyűlési határozattal elfogadott Nemzeti Népegészségügyi Program „Mozgásszervi betegségek csökkentése” című alprogramja az alábbi célkitűzést tartalmazza (megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi 38. számában):
„Az iskolai „normál” testnevelésben váljék általánossá a gerinc porckopásos betegségeinek elsődleges megelőzését szolgáló speciális tartásjavító torna rendszeres végzése. Tartáshiba és lúdtalp miatt ne kerüljenek a gyermekek gyógytestnevelésre: mivel a megelőzésnek általánosan kell megvalósulnia, ennek a normál iskolai testnevelésben kell történnie.”
5.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) és 97.§ (6) bekezdése tartalmazza a mindennapi, azaz heti 5 testnevelés órát minden évfolyam részére, melynek megvalósítása felmenő rendszerben kezdődik 2012. szeptemberben az 1., 5. és 9. évfolyamon. A 87. § (1) bekezdése alapján pedig az 1985 óta megszűnt szakmai ellenőrzés is újra kiépül, ez a testnevelés megfelelő szakmai minőségének biztosításához szükséges.
A témáról megjelent legfontosabb szakirodalmi közlések (mutató)
- Somhegyi A., Varga P.: Primer prevenciós országos program óvodás és iskolás gyermekek számára. Ideggyógyászati Szemle 1998; 51(9-10):293–303.
- Somhegyi A., Varga P.: A Gerincgyógyászati Nemzeti Központ országos primaer prevenciós programja. Népegészségügy, 1999;3:23-33.
- Gardi Zs., Feszthammer A., Darabosné Tim I., Tóthné Steinhausz V., Somhegyi A., Varga P.: A Magyar Gerincgyógyászati Társaság primaer prevenciós programja I. – A tartásjavító mozgásanyag elméleti alapja. Ideggyógyászati Szemle 2005;58(3-4):105–112.
- Somhegyi A., Tóth J., Makszin I., Gardi Zs., Feszthammer A., Darabosné Tim I., Tóthné Steinhausz V., Tóthné Szabó K., Varga P.: A Magyar Gerincgyógyászati Társaság primaer prevenciós programja II. – A tartásjavító mozgásanyag kontrollált prospektív vizsgálata. Ideggyógyászati Szemle 2005; 58(5-6):177–182.
- Somhegyi A., Varga P.: Fizikai aktivitás: több jelentős népbetegség kockázatának hatékony csökkentése. Egészségnevelés, 2001; 6:278–281.
- Somhegyi A., Varga P.: A gerincbetegségek megelőzésének szükségessége. Egészségnevelés, 2002; 1: 28–32.
- Somhegyi A., Gardi Zs., Feszthammer A., Darabosné Tim I., Tóthné Steinhausz V.: Tartáskorrekció. Magyar Gerincgyógyászati Társaság kiadványa, Budapest, 1996, 1998, 1999, 2002, 2003.
- Viola Sándor, Somhegyi Annamária: Az alapellátás (iskola-egészségügyi ellátás lehetőségei és feladata a mozgásszervi betegségek megelőzősében és felismerésében. In: Iskola-egészségügy. Szerk: Aszmann Anna és Békefi Dezső, OGYEI, Budapest, 2005; 118–131. oldal.
- Somhegyi Annamária: A testtartási hibák és következményeik megelőzése, felismerése és korrekciója. In: Iskola-egészségügy. Szerk.: Aszmann Anna és Békefi Dezső, OGYEI, Budapest, 2005; VI/14. melléklet (CD).
- Somhegyi Annamária: A testtartási hibák és következményeik megelőzése, felismerése és korrekciója. In: Egészségvédelem a közoktatásban. Szerk.: Aszmann Anna, OGYEI, Budapest, 2005; 214–218 oldal.
- Somhegyi Annamária: A testmozgás jelentősége. In: Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok számára. Szerk.: Barabás Katalin, Medicina, Budapest, 2006; 139–148. oldal.
- Somhegyi Annamária, Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona: Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata. In: Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok számára. Szerk.: Barabás Katalin, Medicina, Budapest, 2006;133–138. oldal.
