Az alábbi cikkben a Magyar Orvosi Kamara elnökének írt állásfoglalást olvashatja, amely felhívja a figyelmet a tartásjavításra és a gyermekek gerincvédelmére.
A gyermekek gerincének egészséges fejlődését több tényező együttesen veszélyezteti:
A mozgásszegény, ülő életmód, mely ma már az óvodás korosztályban is tartáshibákhoz vezet (dr. Pellet Sándor gödöllői ortopéd szakorvos rendszeres, tudományos igényű szűrővizsgálatai szerint az óvodások 62 %-ában már észlelhetők tartáshibák), s a tartáshibák tömeges előfordulását észlelik az iskoláskorban is azon szakorvosok, akik tudományos igénnyel, precízen vizsgálják a gyermekeket (pl. dr. Fejérdy Gábor ortopéd szakorvos, dr. Krunity Xénia reumatológus szakorvos eredményei). Megoldás: a mindennapi iskolai testnevelés/testmozgás megvalósítása minden gyermek részvételével, megfelelő egészségfejlesztési szempontok teljesítésével.
A testnevelési órákon végzendő speciális tartásjavító torna még mindig nem kielégítő elterjedtsége (annak ellenére, hogy újabban a NAT és a kerettantervek ezt minden gyermek számára előírják a testnevelés részeként). – Megoldás: a speciális tartásjavító torna beépítése minden gyermek testnevelésébe, miután a testnevelő pedagógus elsajátította.
Az iskolatáska súlya meghaladja a gyermek testsúlyának 10 %-át (ez a 10 %-os, de max. 12,5 %-os határérték a németországi idevonatkozó szabványban szerepel, ismereteink szerint a német ortopédek javaslatára, azonban a több évvel ezelőtt született német javaslat szakirodalmi hátterét nem sikerült megtalálnunk). – Megoldás: a szülők közössége a tantestülettel együttműködve kialakítja a helyben alkalmasnak talált módszert (pl. szekrények készítése és elhelyezése az iskolában, kevesebb könyv és taneszköz cipelésének elvárása, fölösleges „súlyok” kivétele a táskából).
Az iskolabútorok többnyire nem veszik figyelembe sem a gyermekek változó testméreteit, sem a gerinc biomechanikájának alapvető követelményeit. – Megoldás: ha új bútort vesz az iskola, jó és tartós, a gyermekek változó testméreteihez igazodó széket vegyen, bár ez kicsit drágább (a jó szék leírását itt találják).
A 4 tényező közül az első kettő érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Program pontos célkitűzéseket tartalmaz, és a célok megvalósítása érdekében sok, egyelőre nem látványos, de az ügyet szolgáló törekvés van folyamatban 1995 ill. 2001 óta. Ezekről a Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programjának honlapján, az Ön által most olvasott Gerinces Magazinban is tájékozódni lehet. Az iskolatáska súlyának előírása, valamint a megfelelő iskolabútorok elterjedésének elősegítése érdekében még igen sok erőfeszítés lesz szükséges.
Az iskolatáska súlyával kapcsolatban az a sokéves tapasztalatunk, hogy mondjuk, kérjük a pedagógusoktól a helyi megoldást, de ez nem vezetett eddig semmi eredményre. Ugyanez a somogyaszalói nagymama, Ballay Attiláné tapasztalata is, aki a témáról konferenciát szervezett Kaposvárott 2004. április 7-én. Ezért az tűnik elengedhetetlennek, hogy az illetékes tárcák, az egészségügyi és az oktatási tárca írja elő a pedagógusoknak: oldják meg saját iskoláikban a táska súlyának csökkentését. Tudomásunk van arról, hogy az Oktatási Minisztérium az Oktatási Közlönyben 2004. őszén (valószínűleg szeptemberben) közleményt adott ki, melyben erre a problémára és a megoldás megkeresésére hívta fel az iskolák figyelmét, s a szöveg az egészségügyi tárca közreműködése révén jól hangsúlyozza a gyermekek gerincvédelméhez szükséges többi tennivalót is.
Összefoglalva: a Magyar Gerincgyógyászati Társaság támogatja azt a törekvést, hogy a gyermekek gerincének egészséges fejlődését az iskolák segítsék, ezen belül azt is, hogy az iskolatáska súlya a gyermek testsúlyának 10 %-át ne haladja meg. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság ugyanakkor felhívja a szülők és a pedagógusok figyelmét a többi veszélyeztető tényezőre és azok megoldására is. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság javasolja, hogy az illetékes tárcák megfelelő jogszabályi előírás meghozatalával segítsék az iskolatáskák túlsúlyának megszűnését.
