Megfoghatatlan és hihetetlennek tűnő elképzelés, hogy lelki hogylétünk képes hatást gyakorolni a testi fájdalmunkra. Kutatások igazolják, hogy a múltbeli tapasztalataink, a gondolkodásunk, a személyiségünk érettsége mind-mind hozzájárul a fájdalom megéléséhez, és így a gyógyuláshoz is.
A fájdalom megélésének öt szintjét különböztetjük meg.
- Szenzoros aspektus: arra vonatkozik, amit testileg érzékelünk (pl.: „szúró fájdalom”).
- Kognitív aspektus: ahogy gondolkodunk a fájdalmunkról (pl.: „ha egyszer elkezdődik, már sosem fog elmúlni”).
- Érzelmi aspektus: ahogy érzünk iránta (pl.: „a fájdalom miatt kevesebbnek érzem magam, elvesztettem az önbizalmamat”).
- Viselkedéses aspektus: arra utal, hogy cselekszünk a fájdalom hatására (pl.: „nem megyek már ki a közértbe sem, mert félek, hogy fájni fog”),
- Szociális aspektus: mely arra vonatkozik, hogyan befolyásolja a fájdalom a szociális kapcsolatainkat, és a szociális kapcsolataink hogyan befolyásolják a fájdalmat (pl.: „ha nem lennék beteg, senki nem törődne velem”).
Talán már ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy a fájdalom megélésében a lelki tényezők mennyire meghatározó szerepet játszanak.
Mozogni, mozogni, mozogni!
Bár a közhiedelem szerint a „fájdalmat ki kell pihenni”, hosszútávon az aktivitás csökkenése gátolja a gyógyulást. A szakirodalom szerint a fájdalom ellenére testileg és lelkileg is aktívnak maradni a legegészségesebb. A testi-lelki aktivitásunk megőrzése hozzásegít minket a mindennapi jóllét, a jó közérzet eléréséhez, élményt és célokat biztosít az életünkbe. Az aktivitás csökkenésének egyik leggyakoribb oka a fájdalomtól való félelem miatt a mozgás elkerülése. Az aktivitás megőrzése érdekében tehát a fájdalomtól való félelemmel kell megküzdeni, vagyis megtapasztalni, hogy a fájdalom ellenére végzett aktivitás jobban javítja a közérzetet, gyorsítja a gyógyulást, mint a relatíve fájdalommentes „semmittevés”.
Fejben dől el, mennyire fáj
A fájdalmat sokkal erősebbnek érzékeljük, ha figyelünk rá. Tartós fájdalom hatására az idegrendszerben olyan változások következnek be, amelyek a figyelem fájdalomra való érzékenyülésével járnak. A figyelem elterelésével arra taníthatjuk az idegrendszerünket, hogy ne mindig a fájdalmas ingerek jelenlétére figyeljen a testünkben, tanulja meg figyelmen kívül hagyni ezeket a jelzéseket.
Alacsonyabb mértékű fájdalomszintről számolnak be azok a betegek, akik azt élik meg, hogy az életük feletti kontroll az ő kezükben van, mint azok, akik a körülményektől teszik függővé életük alakulását.
Az, aki a fájdalmát időszakosnak és érthetőnek tartja, több megküzdési stratégiát alkalmaz. Az én-hatékonyság megéléséhez szükség van egy bizonyos szintű rugalmasságra és alkalmazkodó-készségre.
Kutatások szerint az is hatással van a fájdalomérzékelésre, ahogyan arról gondolkozunk. A fájdalombetegek hajlamosabbak elesettebbnek és sérülékenyebbnek látni állapotukat, mint amilyen az valójában. Az ún. katasztrofizáló gondolkodás csökkenése bizonyítottan együtt jár a fájdalom, a fogyatékosságérzet és a depresszió csökkenésével, valamint jelentősen befolyásolja a kezelés eredményességét.
Miért reagál másként a férfi és a nő a fájdalomra?
A fájdalom szociális aspektusait vizsgálva azt találták, hogy a kliens és a párja közötti kapcsolat minősége megjósolja a páciens rokkantságának mértékét. A férfiak annál intenzívebb fájdalomról számolnak be, minél nagyobb szociális támogatottságot élveznek, míg nőknél ez az összefüggés fordított. A női fájdalombetegeknek tehát segítséget jelenthet a gyógyulásban az érzelmi támasz, míg a férfiaknak pont ellentétesen, a túlzott gondoskodás a fájdalom fennmaradását erősítő tényező.
A fájdalom személyes jelentése
A sérülés és a fájdalom felerősödése, sokszor összefüggésbe hozható egy megterhelő életszakasszal, amikor a problémák elvonják a figyelmet a személyes szükségleteinkről, ezért sebezhetőbbé válunk. A fokozott stresszterhelés megterheli a vázizomrendszert, a kötött hátizmok sérülékenyebbé teszik a gerinc különböző részleteit. A tartós gyógyulás érdekében fontos változtatnunk rossz berögződéseken, egészségtelen szokásokon.
Az alábbi videóban további információkat láthat a krónikus fájdalom összetett természetéről: